MontiBanda

MontiBanda

Túl korán Lajosra 2024.03.23.

Sziasztok!
Ezt a napot végre montin töltöttük, és tartogatott meglepetést bőven a nap magában! 
Ismét Erzsébeten kezdtünk és a soroksárin csapattunk végig a Fullykkal.
Meglepően gyorsan haladtunk, mint később kiderült, valószínűleg hátszelünk volt.
A találkozó pont, ezúttal ismét a Margit híd Budai hídfő északi oldala volt, a bringaút mellett.
Ott találkoztunk Ferivel, Balázzsal és a délutános műszakkal: Zsolttal. :)
Nagyon kíváncsi voltam hogy teljesít a Hutchinson Toro 29 új első tubeless külsőm, mert az eredetit széthajtottam már!

Útvonal:
https://www.strava.com/activities/11046695159

A menet hamar elindult a Szépvölgyi út Hév-megálló felé, ahol megkezdtük mászásunkat, a Hármashatárhegyre.
Ahogy azt sejteni lehetett, Feri és Balázs viszonylag hamar kitörtek, és magabiztos előnnyel egészen Fenyőgyöngyéig két csapatban tekertünk.
A Szépvölgyi út Nyereg úti megállója után a szokásos kis terepen mentünk fel a tábláig és át a kúthoz.
Kis Pihenő után megkezdtük terepen a felfelét és a "Single track" Bejáratáig szinte végig ott is tekerünk, ami Kb. a Hármashatárhegyi út 2/3-nál van. Nagyon szeretem azt a Kanyargós technikás lefelét, ami a Guckler Károly út, sokaknak Panoráma út/sétány szakaszra ereszkedtünk.
A panorámán végig tekerve, Virágos Nyergen kettéváltunk, Balázs Zsolt és én a Single Trackre mentünk Párom és Feri a szélesen ereszkedtek, másztak tovább.
Én imádom azt a kis szakaszt Virágos Nyergen!(Máriahegyi Dűlő)
A szokásos kutyussal összeköszöntünk és mentünk is a dombtetőre, sajnosa kidőlt fa még ott van, és még mindig nincs fűrészem.
A kis ösvényes kanyargós szakasz után Kezdtük meg a vad ereszkedésünket a Téglagyár Dh felé! Sajnos a legalján még mindig ott a két óriási fa, ami bedőlt így csak a felsőszakaszt a kerékpáros turista útig tudtuk megtenni. Onnan már csak át gurulgatunk Ürömre
A külső kiválóan tapadt végig a kavicsoson és a faleveles részeken is.

A Pilisborosjenőre mászást a szokásos útvonalunkon tettük meg, nagy örömmel, mivel már teljesen száraz volt az út mindenhol. 
A Fő utcai kúthoz ereszkedtünk, ahogy szinte mindig, majd vissza a lovas Bringás Gyalog turistaúton Csobánka felé.
Itt, a két titán ismét elhagyott minket, hiszen mi lassú All Mountain és Trail gépeken ülünk, míg ők XC-znek szuper vérkeringéssel! A Csobánkára vezető elágazásnál állt össze ismét a csapat. Csobánkán a Hegyalja út kedvelt pihenőhelyén ettünk, pihentünk, vizet vettünk a kissé lejjebb található kútból.
Majd Elindultunk ezen szakasz Útolsó ereszkedéséhez  a Sziklás SingleTrackhez.
~Bocsánat hogy nem írok pontosabb neveket az ösvényekre, de bevallom sosem álltam le keresgélni ki, minek hívja!

Az aljától nagy élményekkel indultunk neki immáron a NULLA ereszkedővel tarkított mászásnak, a Pomázi úton, Kiskovácsiig a Domini patak mellé, hogy a Holdvirágárkot elkerülve felverekedjük magunkat Lajosforrás fölé! Az általam Öregasszonyok útjának nevezet szakasz tetején kidőltem, szerintem ha ott abban a pillanatban én meghaltam néhány percre, de legalább is a végemet éreztem! :) Itt jegyeztem meg, hogy korán kezdtük idén az erősebb távokat, Zsolt is kivolt már, hiszen nincs hozzászokva ilyen erős mászásokhoz. Párom szintén. Természetesen a két titánnak meg se kottyant! :D
Döglődésem kipihenése és új a természettől lopott erő hatására megindultunk, kisvártatva.
Boldog voltam, mert éltem! :D ~De jó is ez a fájás..

Kisebb szakaszokban tettük meg az utat figyelve arra hogy ne hajtsam túl magam már mert a feljutás a cél, nem a kipusztulás. 
Útközben mások mocskát takarítottuk el, egy drót és egy energia italosdoboz képében.(Minek issza ha nem marad ereje magával vinni üresen?)
Viszont Lomhegynél jött a kellemetlen meglepetés!  Hová lett az erdő?
A ciklusos fakitermelés számomra gusztustalan mivolta mutatkozott meg, erdőírtás képében:
https://www.instagram.com/p/C44tZHhouTb/
Nem tudok elmenni amellett a gondolat mellett, hogy itt 20-25 évre megszűnt az erdő létezni!
Nem mellesleg a turistaútat is rendesen hazavágták. Itt jegyezném meg hogy aki még egyszer azt mondja mi Bringások tesszük tönkre az erdőt, az menjen és nézze meg a fenti helyeket!
Csalódni fog!
Nagyon nehezen tettem túl magam az erdőírtáson, örömmel látva hogy maradt még, aztán ismét belefutottunk egy legalább ekkora kiirtott szakaszba, aminek még nem kiirtott folytatása is van. Az is ki lesz vágva!

Már a sírás kerülgetett, amikor lezúztunk Lajosforráshoz.
A forrásnál a szokásos víz tolvajok mellett, a normál turisták elegye és a pihenés volt a fő átélni való. Élmények, meg a finom forrásvíz az evés, és a beszélgetés, valamint a madaraktól hangos, zöldülő természet, maga a tavasz volt jelen.

A szokásos nem csak Freud-i elszólásam, de túlzásaim mentén kifejtett világnézeteim megtárgyalása után, elindultunk lefelé a zöld háromszög első kis élvezetes szakaszán , amiben most sajnos két igen lassító sárcsomó volt, amit kerülgetni kellett. Ahogy elértük az erdészeti utat, onnan jobbra fordulva a Lajosforrás aszfaltján át, a sárga úton ereszkedtünk le. Ez a szakasz egy igazi Enduro Singletrack, csak nem túl hosszú habár ha ez a szakasz elakadás mentesen megy.. 

..akkor folyamatosan hajtható, játékos ösvény van, egészen a Kőhegyi elágazásig.
Ezen a ponton a sárga út a Kőhegyre megy fel, de mi egyenesen egy igen csak szétvert erdészeti úton próbáltunk lezúzni, és túlélni a rengeteg keréknyomot. A zengő völgy zöld útjáig ezen haladtunk, ráfordultunk jobbra, a zöld útra, kis technikai lefelé után, kis fapallón át, a patakon után, egy hirtelen mászás jött(Nagyon rövid).
Kiértünk a Kék kereszt elejéhez, de ezúttal nem jobbra, hanem ennek ellentétesen, lefele a zöldön hagytuk el az erdőt, nagy sebességgel! :)

Pomáz  Őzláb utcájára érkezve megkezdtük a betonos hazautunkat! Feri és balázs nem sokkal lejjebb elköszönt, hazament, vagy a dolgára, és Én Párom meg Zsótika hazabetonoztunk pestre. MICSODA ÉLMÉNY VOLT! Ja, nem. :(
Félpuha kerekekkel nem az igazi betonozni fullyk-on!

Ennyi volt ez a bejegyzésem. Remélem tetszett, ha igen, terjeszd utastársaid és ismerőseid közt!
Iratkozz, köves minden csatornámon, ahol csak szeretnél
És ha teheted támogass YouTube-on csatornatagként!

Köszönöm hogy itt jártál, találkozunk legközelebb!

GravelNap 2024.03.15.

 Ez ismét egy jó döntés volt! :)

Sziasztok! 
Mivel a legutóbb megígértem, hogy próbálom a rendszeres, írásos megjelenést valamelyest tartani, ezért itt az ideje PONT, egy újabb GravelNap beszámolójára!
'Na, ezt körbe fontam rendesen!'

Kezdjük is el!
Ezt a napot is ismét Pestszenterzsébeten kezdtük volna, de az a fránya a kukac, (mert mindig a kukacokkal van a baj), elengedte magát és ereszteni kezdett a Párom hátsó kerekének külsője. 😠
Így aztán irány haza hozzám külsőt cserélni, ami ugye nem olyan egyszerű, hiszen TUBELESS a rendszer!
Párom villamosra pattant, én meg a maradék nyomással a gumiban jobb kezemben a kerékpárral ballal a sajátom fogva, hazapucoltam.
 Szerencsére, sokkal egyszerűbben ment mint, ahogy számítottam rá, pedig nem szokott! :)

A Maxxis Rambler 622-38c gravel külsője helyett most egy Mitas Rubena Gravel külső került fel 622-42c szélességben, ami azért is volt érdekes mert a valódi mérete nem volt nagyobb, mint a Maxxis.
Érdekes!
 
Miután sikeresen végrehajtottuk a műveletet, végre nyakunkba azaz inkább a lábunk közé vehettük a bicajokat és a várost magunk alá. :)

https://www.strava.com/activities/10965891491
 Ahogy az ezen a Strava útvonalon is jól látszik, Kőbányán a Gergely utcából indulva a Kőbányai úton,, majd a Hungárián, Stefánia úton át tekertünk a Városligetbe. Végig tekertünk a szélén és a Róbert Károly körúton, át az Árpádhídon folytattuk utunk az Óbudai Tavasz, Polgár, Miklós, Folyamőr utcán át a Bogdáni útig, és a Ladik utcán át már a HÉV-nél szinte adja magát a bicikli út, egészen az Északi-összekötő-hídig ahonnan a Nánásin repesztettünk, ahogy csak a pedálon "kifért"! :D A Barát patakig ezt az utat követtök majd ráfordultunk a Duna sétányra, ami egy felújított csodaszép bringa út.
Ezen, aztán egészen a Szentendrei Teniszpályáig el lehet jutni kényelmesen csodálatosan szép úton.
Még az ártéri erdőben megcsodáltuk egy pillanatra a faragványokat! Rengeteg munka lehetett azok megalkotásában.
 Szentendrén a szokásos Bükköspatak menti, piaci macska köves, új aszfalt, a feleslegesen lerombolt fák helyére épített gyaloghíd, majd a földes út mentén kiértünk a Pilisi utcára, amin át teljesen ugyanazon az útvonalon haladva tekertünk, mint egy hete, a Forrás utcai Buszmegállóig, ahol leálltunk pihenni, és "tudtuk, de nem sejtettük" alapon, meglepődve konstatáltuk, hogy ott állt meg a busz, ahová a bringáinkat letámasztottuk. Gyorsan kikaptuk a busz és a padka közül, szerencsére a sofőr is jó fej volt és nagyon nevetve intett, hogy semmi baj.
 Érdekesség, hogy én még ott ülve, egyszer sem találkoztam busszal.
Mindenesetre tanulságos volt.
Kis idő múltán elindultunk tovább Pap-rétre, majd az erdész ház mellett, Gopro akkucsere és pihenő után le csapattunk az elején még élvezetes, aztán nagyon éles kanyargós, majd élvezhetetlenül rossz minőségű aszfalton.
 Leérve az apátkúti völgybe, meglepődtünk a gyalogos tömegen, egy kutya majdnem kinyírt. (Na, jó nem is!)  
Visegrádra kissé dühöngve érkeztünk, hiszen több felelőtlen gazdi, és lassú autó után elfogyott a türelmem. :(
Neki láttunk a Visegrád-Esztergom "tripnek"(Szakasznak) autó úton, amit egy jóérzésű nőcike meg is jegyzett az anyósülésről kikiáltva, hogy "VAN BICIKLI ÚT"! Ja, van vagy 1-1.5 kilométer a 27-ból kb.
 

Pilismarótnál kezdődött a harcunk az úttal a már fáradtabb lábainkkal próbáltunk ellenszélben diónyi lyukakon és hatalmas autóforgalomban haladni, valahol Marót után egy pihenő szerű keréknyomon kezdtem újra életet érezni a lábaimban, és valamelyest pihentebben nekivágtunk a folytatásnak.
 

Búbánatvölgyénél VÉGRE elértük a bicikli utat, am minőségben és szerencsére autókban is nagyságrendileg szegényebb lett. Egy szakaszán mint mindig, jobbnak láttam a földúton haladást, ami növelte is a sebességünk kis mértékben. Esztergom már sétányos(abb) részénél, egy "kerékpáros pihenőnek" IS szánt téren egy kútnál, gondoltuk, mi kis naivok, hogy plusz vízhez jutunk, de sajnos EL VOLT ZÁRVA!😠😡
~Nem értjük miért jó Esztergomnak, hogy a turisták szomjan döglenek!~
Ez megy jó egy éve lassan, hogy nincs nyitóka a kutakon vagy, nem is folyik belőlük víz.
KÖSZÖNJÜK!

 A szokásos Párkányi Lidl bevásárlásunk után, az előre megtervezett teljes hazautunk helyett Szobig vágtuk le a terveinket, így hát neki lódultunk.
Sturovó, azaz Párkányból tekertünk Helemba község felé És egészen Ipolydamásdig egy megveszekedett kerékpárutat sem találtunk, ott viszont rögtön a legszebbek egyikét! Szobig szép nyugodt csendes utunk volt széllel, már sötétedésben egészen Szobig.
Szobon, látva, hogy még 30 perc a vonatunk, úgy döntöttünk, hogy Zebegényig eltekerünk inkább, így a kilométerek is gyűltek és az idő is fogyott.
 DE! Hiszen, sajnos mindig van egy "DE". De annyira vacak a bringaút, gyökeres, kivilágítatlan, hogy ezen részt csakis az idő eltöltésének sikere tette élvezhetővé! 
Mint minden akár a Holdra, Marsra, a semmi közepére épített bringaúton, úgy itt is találkoztunk a kutyáját CÉRNA-PÓRÁZON sétáltató párokkal!
Már, csak a sötétben babakocsizó, mobilját nyomkodó nő hiányzott. (Gondolom, most nem ért rá!) 😂

Na, de hogy pozitívan tegyem a pontót az I-re, elmondom, hogy mindezek mellett is egy felejthetetlen utunk volt, amiről gondoskodik a fenti Strava és az imigyen idebiggyesztett YouTube link is!

Köszönöm, hogy elolvastad agymenéseim! További kellemes napot, sok tekerést kívánok!Találkozunk legközelebb, addig is: Ne felejtsétek el figyelmeztetni utastársaitokat is!
Sziasztok!

  

Végre újra blog!

GravelNap 103 kilométer

Csak ide ültem a gép elé, hogy a régi oldalt át nevezve frissítsem kicsit a dolgokat, de aztán rájöttem hogy maradhat az a név, hogy BundaBringa, hiszen már úgy megszoktuk! :)
Aztán egy pillantást vetettem a Blogspot URL címére és rájöttem, hogy rég nem jött semmi a "tollamból", talán annyira rég, hogy az már szinte bűn.
Így, aztán ráébredtem hogy amiért ezt a Blogot létre hoztam annak idején, akkor pont az volt a cél hogy olyanok mint én ötleteket, benyomásokat szerezhessenek, vagy csak beszámolókat olvashassanak.
~Ez aztán a felismerés!~
Ezért, azt mondom: Kezdjünk is bele!

A videó története, (ha ez lényeges) ott kezdődik, hogy kéne menni terepre, de egy héttel eme videó előtt olyan irdatlan sárban is kellett tekerni, ami már az élvezeti részét is csorbította.
Így, aztán nem is eshetett volna másra a választás, mint a Gravelre.
~ Fontos kitekintés, vagy visszatekintés ehhez, hogy még is csak 9 éves futár életem, 4 utolsó évét szinte végig Gravelen ülve töltöttem. El sem lehet mesélni hogy mennyivel egyszerűbb és jobban elviselhetőbb volt a város amúgy is rozoga útjain, egy erre jobban alkalmas bringán ülve hajtani!
Na, de térjünk is vissza!
Amikor elindultunk, tudtuk, hogy változékony időjárás lesz, leginkább 16 fok körüli átlaghőmérséklettel, de arra nem számítottam hogy majd pólóra kell vetkőznem, aztán meg megint szél és hideg ellen vissza a felöltőket.
Érdekes volt!

Párommal, Pestszenterzsébeten kezdtünk neki a bringázásnak, és a Soroksári úton 32 es átlaggal téptünk, hiszen késésben voltunk 8:43-as indulással a 9:30 as Margit híd és a 10:30-as Szentendrei találkozó ponthoz.
Mint kiderült, mindkét találkozó ponthoz időben, sőt Szentendrére még a találkozó ideje előtt 5 perccel hamarabb értünk oda, még úgy is, hogy az első találkozó előtt beugrottunk a Gellért téri Family Shopba, nasiért! Ezen mi magunk is meglepődtünk.
Jött hát a felismerés, ki gondolta volna, hogy ilyen hamar végig tekerhető Gravelen ez a táv!

Amikor Szentendrére értünk kissé meglepve, de még is felismerve, hogy tudtam piac van, konstatáltuk, na itt le kell szállni és átevickélünk az amúgy annyira nem is zsúfolt piacon.
Nézelődtünk, és én kiszúrtam egy apa kezében egy vágódeszkát, rákérdeztem és elmondta, hogy egy Bácsika árulja, mint kézzel készített egyedi deszkát.
Kaptam is a lehetőségen, és felkeresve kis várakozás után megkérdeztem egy "Állítólag" cseresznyefából készült deszka árát, az úrtól.
Az ár döbbenetes 10.000Ft. volt, amit valljuk be nem fizettem volna ki érte, de ha ki is adtam volna, akkor se tudtam volna magammal cipelni, így aztán csak elkértem a "Bácsika" számát. ~Gondoltam, csak megegyezünk később egy jobb árban!

Kicsit feljebb gurulva a patakon a híd után nem volt ott Balázs az aznapi Gravel társunk, így próbáltam elérni, hogy merre jár. Hamar meg is érkezett, de meglepetésünkre Montin.
Később, azért ez még jól jött, hiszen Balázs nagyon erős és nekünk az csak segít, ha neki kicsit nehezebb. Még is csak mi szenvedtünk, Ő mint aki "csak sétált a kertben" nyugalommal, meg se rezzenve mászott velünk fel!

Az utunkat, immáron hárman, a Bükkös patak mentén egészen a Pilisi Utcáig, majd a Szegély, az Anna, és a József utcán áthaladva, végül a Szentlászlói út folytattuk egészen az Annavölgyi elágazásig.
Ahol is, jobbra az első, az az a Pinty utcáig tekertünk, amin átvágva a Szarvashegyi úton ereszkedve a forrás utcai játszótér és buszmegállón át feltekerünk Pap-rétre, ahol végre ettünk is. Nyami! 
Mikor le tettük magunkat, sütött a nap, melegebb volt, 5 percig, majd szeles és borult lett az idő, nem mellesleg hidegebb is. :(
De nyakunkba vettük a lábunk, és kisebb- nagyobb emelkedők közepette áthajtottunk Szentlászlóra, és a Kis Rigó vendéglőnél a betonon folytatva, a Bükkös-patak völgyébe ereszkedtünk.
Innen a Kakas út felé vettük az irányt Sikárosi-rét mentén. Elhaladtunk a Királykút és a Királykúti Kunyhó mellett a kakasúton a Dobogókői útig, amin Pilisszentkeresztre ereszkedve, betértünk a HILDÁBA(Hilda cukrászda) "zabálni"
Pár süti, rétes és a Balázs által gyönyörűen elfogyasztott somlói után..

~Mit akarunk? VEGÁN SOMLÓIT, VEGÁN SOMLÓIT!~

..elindultunk a Fő úton, a Hosszúhegyi út felé.
A hosszúhegyi egészen addig élvezhető i volt, amíg csak másztunk, de nekünk kettőnknek, gravelen kínzás volt a sziklás ereszkedés, és mivel megszoktuk a Montival, hogy nagy tempót nyomunk lefelé, ezért igen nehéz volt lassítani, habár a terep nagyon durván kikérte magának, kikövetelte a fékezést. Baromira dobált, zörgött, csattogott, a 3 báros gumi nyomás mint a beton olyan keményen pattogott a terepen. 
Nem volt jó érzés. ezért le is engedtem a külsőimet 2 bár környékére, a hátsót sajna alá is lőttem kissé! :(

Itt megjegyeztem magamnak, hogy ide csak Monster-Gravellel vagyok hajlandó meg egyszer eljönni, ha nem montizunk. Kemény volt.
A Csobánkai leágazásnál elköszöntünk Balázstól ő onnan haza tekert betonon, mi  pedig Pilisborosjenő és üröm felé vettük az irányt terepen folytattuk tovább az utunk.
Itt már "P" a párom is a montizás örömét konstatálta, kifejezve rajongását, hogy mennyivel is jobba mikor alattad dolgozik a teleszkóp, és csak úgy táncól (Ahogy, én ezt mondani szoktam!) a bicikli, miközben mindenen is áthaladsz rajta szenvedés nélkül!!!
Hú, de nagy örömmel hallgattam, ahogy mosollyal az arcán mondja: IMÁDOK MONTIZNI! :D
~Ilyenkor mindig eszembe jut ismét, miért is szerettem meg, hogy mit is szeretek benne az elejétől fogva! :)~
 Ám, itt még nem ért véget a nap.
Ahogy másztunk itt már sokkal jobb nyomvonalakon kényelmesebb döngölt talajon, bár sziklás kiemelkedésekkel teletűzdelve haladtunk Pilisborosjenőre, a Bringás turistaúton
Amíg nem kezdtünk bele az ereszkedésbe, addig álomszerű volt az út, de ahogy neki lódult és beértünk a Patanyomokba, árkokba, mély sárfoltokba, vagy a falevelek által eltakart kis mélyedésekbe, na ott már csak a nevetés tartott a nyeregben és a pedálon.
~NE GRAVELEZZ ITTEN~ 

Az utolsó ereszkedés a széles turistaútig, ami nem mellesleg 3 típusát is összehozza egy útra, lovas, bringás, és kék és sárga túra út. Innen már csak egy szenvedésses útszakasz volt  a 40C gumikkal, és a még levendulában hiányos levendulamező mellett végre kiértünk betonra!
Nem gondoltam volna, hogy ennek ennyire örülni fogok!

Innen már betonon haladtunk hazáig, nagy megelégedésemre! :)

A Kevélyhegyi úton, át a Patak, majd a Budai úton hagytuk el Pilisborosjenőt és Értünk át Ürömre. 
Leereszkedtünk a benzinkúthoz mert kellett a gumikba sok sok levegő, aztán neki lódultunk a hazaútnak, a körforgalom után Bécsi út, Újvár, Tarhos, és Óvár utcán az Aranyvölgyi utcáig, amin egészen a Pomázi út-Aranyvölgyi út kereszteződésén át a keled úton folytattuk hazautunk vissza Erzsébetre.
-Sorolhatnám az utcákat még napestig, hogy merre, milyen utakon haladtunk, de arra már ott a videó és az abban közölt Strava útvonal. 

Eljött hát írásomban az idő, hogy megköszönjem, hogy itt voltál, elolvastad a kis beszámolóm és megnézted a videóm az útról!

Ha kedvetek van, és úgy érzitek szívesen támogatnátok további videó és blog létrehozásában, akkor csatornatagként csatlakozva a YOUTUBE csatornámhoz támogathattok!

Addig is, kérlek osszátok meg, ha tetszett, és nézzetek, olvassatok, tekerjetek velem, még ha csak képzeletben is!

Legközelebb ugyanitt!

Pá!
 BG.